Mit jelent a binaurális hallás?

 

Fülünk egy igen bonyolult szerv, amely lehetővé teszi a hangok érzékelését és a térbeli orientációt. A fülnek három része van, a külső, a közép és a belső fül. A külsőfül a fülkagylóval kezdődik, melynek tölcsér alakja biztosítja a hanghullámoknak a tér minden irányából történő összegyűjtését. A hanghullámokat a hallójárat vezeti a középfülbe, ahol a hanghullámok megrezegtetik a dobhártyát. A rezgőhártya mozgásba hozza a hallócsontocskákat, melyek a folyadékkal teli csigába továbbítják a rezgéseket. A rezgések ingerületté alakulnak a csigában található Corti-féle szervben, majd innen az idegi jeleket a hallóideg közvetíti az agy hallóközpontjába, ahol a hangok tudatos érzékletté alakulnak.

Amikor hangot vagy zajt érzékelünk, a legtöbb esetben azonnal tudjuk, hogy melyik irányból érkezik. Ez azért lehetséges, mert a hang az egyik fülünkbe a másodperc töredékével hamarabb ér el, mint a másikba. Az agyunkban található hallóközpont ebből számolja ki az irányt. Ahhoz, hogy az agy megfelelően tudja feldolgozni a beérkezett információkat, mindkét fülből érkező ingerekre szüksége van. A két fül úgy dolgozik össze, akárcsak az agy jobb és bal féltekéje. Ez a képesség – amit a szakemberek binaurális hallásnak neveznek– fontos biztonsági tényező, mert ez figyelmeztet bennünket, ha pl. autó vagy villamos közeledik.