Tudjon meg többet a hallásromlásról

Hallásveszteség = „halkabb” hallás?

A hallásromlás nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy minden halkabbá válik, hanem sokkal inkább a zajok elmosódásaként kell elképzelni.
Idegi hallásveszteség esetén sérülnek a fülkagylóban lévő finom érzékelő szőrsejtek, ami korlátozza a hallóidegek felé történő jelátvitelt. Ennek köszönhetően bizonyos szótagok és hangok már csak nehezen ismerhetőek fel; a szavak kezdő és záró hangjai gyakran elmosódnak. Az agy az impulzusok egy részét már nem tudja értelmezni; ennek kompenzálására sokszor a szavakat megpróbálja szövegösszefüggés alapján azonosítani. Mire azonban ez sikerül, a beszélő gyakran már jó pár mondattal előrébb tart. A kellemetlen visszakérdezés és a megerőltető figyelem miatt háttérbe szorul a társasági élet, és gyakori, hogy a beszédet halló, de nem értő személy kirekesztettnek érzi magát.

A hallásveszteség súlyosbodásával egyre több hang tűnik el, éppen ezért fontos, hogy ne várjunk sokáig a halláspanaszok megjelenése után. Minél előbb kompenzáljuk a halláscsökkenést, annál nagyobb eséllyel őrizhetjük meg a hallás és megértés képességét.

Azt is tudni kell, hogy a magas hangok elvesztése esetén nem nyújtanak segítséget olyan hangerősítők vagy hallássegítő eszközök, amelyek minden hangot felerősítenek. Ma már léteznek olyan hallásrendszerek, amelyek képesek a beszélő hangjára fókuszálni, ezáltal érezhető segítséget nyújtanak beszélgetés közben.

Bejelentkezés hallásvizsgálatra